Éles szemek: valójában mennyire látunk jól?
Fordította: Gálicza Judit. A látás élességének meghatározásához nemcsak biológiai kísérletek, hanem mögöttes fizikájának megértése is szükséges.
Showing 10 results from a total of 12
Fordította: Gálicza Judit. A látás élességének meghatározásához nemcsak biológiai kísérletek, hanem mögöttes fizikájának megértése is szükséges.
Fordította: Kovács Tímea. Néhány évszázada az emberiség abban hitt, hogy a világ csak földből, levegőből, vízből és tűzből áll. Azóta a tudósok 118 kémiai elemet fedeztek fel, és most keresik a száztizenkilencediket.
Fordította: Szakály Nikoletta. Mi a közös a kontinensek vándorlásában, az atomerőművekben és a szupernóvákban? A neutrínók, magyarázza Susana Cebrián.
Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna. Claudia Mignone és Rebecca Barnes bemutatja azt a röntgen- és gammasugárzás észlelésén alapuló technikát, amelyet az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) a kozmosz felfedezésére használ.
Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna. Van Gogh festményein a ragyogó sárga szín csúnya barnára változik. Andrew Brown elmagyarázza, hogy a franciaországi Grenoble-ben működő European Synchrotron Radiation Facility (Európai Szinkrotron-sugárzási Létesítmény) által…
Fordította: Adorjánné Farkas Magdolnaés. Claudia Mignone és Rebecca Barnes végigvezet minket az elektromágneses spektrumon és bemutatja nekünk az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) természettudományos küldetéseihez használt űrflottáját, és ezzel feltárja a…
Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna. Ugye csodálatos lenne egyenként megfigyelni és mozgatni a molekulákat? Patrick Theer és Marlene Rau az European Molecular Biology Laboratory munkatársai elmagyarázzák, hogy hogyan lehet ezt megvalósítani egy atomerő mikroszkóppal. Sőt,…
Fordította Adorjánné Farkas Magdolna. Amikor valamilyen anyagot lehűtünk a fagyáspontjánál alacsonyabb hőmérsékletre, az megfagy – legalábbis ezt feltételezzük. Tobias Schülli elmagyarázza, hogy ez miért nincs mindig így.
Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna. Az LHC-ről írt két cikk közül az másodikban, Rolf Landua a CERN munkatársa mélyen a föld alá kalauzol bennünket, hogy megismerjük a Föld legnagyobb tudományos berendezésében – a Nagy Hadron Ütköztetőben folyó kísérleteket.
Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna. 2008 szeptember 10-én 10 óra 28 perckor bekapccsolták a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadron Ütköztetőt. De miért? Az LHC-ről készített két cikk közül az elsőben Rolf Landua a CERN-ből és Marlene Rau az EMBL-ből a…
Éles szemek: valójában mennyire látunk jól?
Számjáték: a periódusos tábla bővülése
Ismerkedés a neutrínókkal
Ami szemmel csak részben látható: a kozmosz kutatása nagyobb energiákon
Van Gogh sötétedő öröksége
Ami szemmel csak részben látható: az elektromágneses spektrum
Mikroszkóp alatt az egyes molekulák
A tudomány ‘kúl’ … ‘szuperkúl’ – Túlhűtött folyadékok
Az LHC: nézzük meg belülről
Az LHC: egy lépéssel közelebb az Ősrobbanáshoz