Zene a tanteremben Teach article

Fordította Rácz Éva. Caroline Molyneux a Balshaw’s Church of England Középiskola tanára kifejti, hogyan adja meg a kezdőlendületet óráinak, illetve hogyan segít diákjainak megjegyezni bizonyos anyagrészeket, tényeket és elméleteket.

Jogvédett c. Pixelquelle/T.
Kemnitz

Köztudott, hogy a zene befolyásolja érzelmeinket és energiaállapotunkat (Brewer, 1995). Emlékeket idézhet fel, fokozza az agyi aktivitást és serkenti az elmét. A modern fogyasztói társadalmunkban egy klasszikus zenei részlet eszünkbe juttathat egy bizonyos gyártmányú autót. Egy közismert dalról egy népszerű parfümmárkára gondolunk. Miért nem állítjuk ezt a tudatalatti üzenetközlési módszert a tanulás szolgálatába? A mai multimédiás társadalomban minden olyan eszköz nélkülözhetetlen, amivel le lehet kötni a tanulók figyelmét (Beady, 2001).

Egy kísérleti projekt részvevőjeként megtapasztaltam, hogyan inspirálható a zene segítségével a hozzám tartozó csoport a nap kezdetén. Mindenféle kellemes dallamot használtam, amiket a „nap zenéjének” hívtam. Felírtam a táblára a címét és a szerző nevét összekapcsolva a „nap gondolatával”. Ezeket a motiváló szólásokat, idézeteket az iskola adta ki, hogy olvassuk fel őket reggelente a csoportoknak. Néhány példa:

  • Miért olyan hosszú szó a „rövidítés”?
  • Csak annak van ideje a csónakot ringatni, aki nem evez
  • Aki még sosem hibázott, nem próbált ki semmi újat
  • A képzelőerő sokkal fontosabb, mint a tudás (Albert Einstein)
Gioacchino Rossini portréjal
ismeretlen művész által

Szabadon letölthető kép;
forrás: Wikimedia Commons

Azt vettem észre, hogy az egyszerű, hangos felolvasás nincs túl nagy hatással a tanulókra. De mikor a nap gondolatát zenével körítve tálaltam, mialatt ment a zene, a gyerekek fokozott érdeklődést tanúsítottak mindkettő iránt. Tudni akarták pontosan, mi ez a zene, ki írta, vagy énekli, majd ezek után a nap gondolatát.

A hatás elképesztő volt. Nap, mint nap a gyerekek izgatottan várták, hogy beléphessenek a tanterembe, hogy hallják, milyen zene fog szólni. Már az ajtó előtt mohón vártak rám, hogy megtudják, mit választottam aznapra. Úgy találtam, hogy a legsikeresebb dallamok azok voltak, melyeket a gyerekek már azelőtt is ismertek, de nem tudták a címet (vagy a szerzőt). Ilyen volt például Ravel Bolerója, vagy a Tell Vilmos nyitánya Rossinitől. Az ötletet továbbfejlesztve téma-heteket találtam ki a zenéknek, mint például „Francia zenék” vagy „A musical-ek”.

Aztán a diákok elkezdtek kérésekkel fordulni hozzám, és nem a népszerű popslágereket kérték. Minden gyereket sikerült bevonni, a magabiztostól a zárkózottig, fiúkat, lányokat egyaránt. Felváltva ment a zenék kiválasztása, így mindenkire sor került. A gyerekek versengtek, hogy ki találja a legkülönlegesebb, legérdekesebb zenét. A kérések között szerepelt a „Lovagok tánca” Prokofjev Rómeó és Júliájából (a gyerekek épp a Shakespeare- darabot tanulták drámaórán) és a „Matchstalk Men” (Brian & Michael), ami egy 20 sz. elején élt manchesteri művészről, L. S. Lowryról szól.

A zene nemcsak szélesítette a diákok általános műveltségét, de egyben szórakoztatta is őket. Rájöttek, hogy a Harry Potter filmek zenéjét John Williams zeneszerző írta. Felfedeztek számos komikust, köztük John Cleese-t, a James Bond filmek sztárját (hajdani Monty Pithon tag), aki a közismert és újszerű „Always Look on the Bright Side of Life” c. dal megírásában közreműködött. Néhány diák ismerte is futball nótákból, de nem tudták, honnan származik.

A csoportjaimban a kora reggeli hangulat ugrásszerűen emelkedett, a gyerekek boldogan jöttek órára, hogy elkezdhessék a napot. Más csoportokból kaptam is diák és tanár látogatókat, akik hallottak a zenéről és azért jöttek, hogy tanulmányozhassák. A projekt kitartott vagy fél tanéven át (körülbelül négy hónap), és olyan népszerű lett, hogy tovább használtam az ötletet. Ha egy reggel is elmulasztottam zenét föltenni, már jöttek a panaszok!

Freddie Mercury szobra
Jogvédett c. Paranoid; forrás:
Wikimedia Commons

Következő lépésként elkezdtem összeállítani egy zenei gyűjteményt, amit a természettudományos tantervhez csatolhattam. Ebben az időben éppen tanmenetet írtam (ami a tananyag órákra történő lebontását tartalmazza egész tanévre egy adott csoportban) az új GCSE–számára (General Certificate of Secondary Education: az Egyesült Királyságban a GCSE vizsga a középiskolai tanulmányok befejezését jelző értékelés. Célja, hogy a diákok különböző humán- és reáltárgyakban szerzett ismereteiket elmélyítsék. (a ford. megj.) az alap természettudományos órákhoz, így a zenéket a témákhoz kapcsolva hozzáadtam a munkatervhez.

Amint a gyerekek beléptek a tanterembe, elindítottam a zenét. Rögtön nekiláttak kapcsolatot keresni a zene és az óra címe, illetve tárgya között, amit előzetesen a táblára írtam. Mielőtt még egyáltalán leültek volna, vagy kinyitották volna táskájukat, hogy előszedjék a tollaikat, ceruzáikat, már elkezdett a tananyagon járni az eszük. Elkezdtem a jobb képességű tanulókat egyre nagyobb kihívások elé állítani azáltal, hogy ezt a kapcsolatot egyre gyengítettem. Az egyik példa erre a Queen „Under Pressure” („Nyomás alatt”) c. száma, amit a „Só az étrendben” elnevezésű órához választottam bevezetésképpen. Néhány diák kapizsgálta, hogy a túl sok só biztosan magas vérnyomást eredményez. A diákok már kezdték sejteni az óra végkövetkeztetését, mielőtt én az óra címén kívül bármit is megadtam volna!

Az ötlet kezdett továbbfejlődni. A honlapomatw1 meglátogató diákok megtekinthették a következő heti óra címét és javasolhattak zenét az órakezdéshez. A gyerekek önkéntelenül is elkezdtek készülni a következő órára!

Miközben megfelelő zenéket kerestem, nemcsak a címeket, de néhány dal szövegét is csatoltam a tanmenethez. Joni Mitchell „Big Yellow Taxi” („Nagy Sárga Taxi”) c. számában található a következő sor: „They paved paradise and put up parking lot” („A Paradicsomot leaszfaltozták és parkolót építettek”). Ez tökéletesen illeszkedett az ember saját környezetére gyakorolt hatásáról szóló órákhoz.

A Régi Operaház
Frankfurtban, Németország

Jogvédett c. Pixelquelle/
Martina Taylor

Az ötletet továbbfejlsztve más típusú zenéket is elkezdtem bevonni a hatás kedvéért az előadások alatt. Carl Orff „Carmina buraná”-ja szélsőségesen drámai darab, ezt ahhoz az órához kapcsoltam, ami arról szólt, hogy mikrohullámú ételek milyen hatalmas negatív hatással vannak a brit lakosság étrendjére. Jane Birkin és Serge Gainsburg „Je T’aime Moi Non Plus” c. száma zenei aláfestése volt a hormonokról szóló órának, jelezve, hogy azok milyen hatással vannak a serdülő fiúkra és lányokra…

Hogy az ötlet hatását felmérjem, elővettem régebbi órák zenéit, és a dalok időtartama alatt a diákoknak össze kellett foglalnia az adott anyagrész kulcsszavait. Úgy találtam, hogy a zene felidézte azon tények és képességek emlékeit, amiket a gyerekek megtanultak. Diana Ross „Chain Reaction” („Láncreakció) c. száma alatt – amit az idegekről és reflexről szóló órához kapcsoltam -, néhány gyereknek sikerült leírnia a reflexív állomásait! Ez rávilágított a projekt sikerére a diákok pozitív visszajelzéseivel együtt: „Miss Molyneux minden alkalomra tartogat zenét?”, „Hallgathatnánk több zenét, egész óra alatt?” Hírek terjengtek arról, hogy a tanulók felvételiző diákoknak és szüleiknek meséltek a zenéről és arról, hogyan lett tőle izgalmasabb az óra.

Íme néhány példa a felhasznált zenékre.

Dal

Kapcsolódó anyagrész

‘Danger, Danger High Voltage’ – Electric Six

Elektromosság – Harmadik kulcsszakasz (KS3) és a 10. évfolyamos fizika (az új GCSE szerint)

‘The Drugs Don’t Work’ – The Verve

Drogok – 10. évfolyamos biológia (új GCSE)

‘Rock DJ’ – Robbie Williams

Kőzetek – 8. évfolyamos kémia

‘Me and My Shadow’ – Various

Fény – 8. évfolyamos fizika

‘Oliver Twist’ – Food Glorious Food

Táplálék és emésztés – 8. és 10. évfolyam

‘Fast Food Rockers’ – Fast Food Song

Helytelen táplálkozás és elhízás – 10. évfolyam

Remélem, a jövőben az egész iskolát sikerül bevonnom az énektanárt is beleértve, aki az anyagrészekhez javasolhatna zenét, amit a tanmenethez csatolhatok. Már készül egy ismétlő CD a tanulóknak, amin hasznos tényeket, tanácsokat mondok el az új GCSE vizsgákhoz. Ehhez hozzáadva a zenét, amit az órán hallottak, a diákok további segítséget kaphatnak a vizsgára való készüléshez.

Szemfényvesztés lenne? Nos, feltehetőleg az. De olyan társadalomban élünk, mely tele van működő szemfényvesztéssel. Hiszem, hogy bármilyen módszert, ami felkelti a gyerekek figyelmét, segíti tanulását és az információ észben tartását, megéri kipróbálni.


References

  • Beady Jr CH (2001) Whatever It Takes (2 Motivate 2-Daze Youth). Piney Woods, MS, USA: Dr Beady
  • Brewer C (1995) Music and Learning: Seven Ways to Use Music in the Classroom. Tequesta, FL, USA: LifeSounds

Web References

Resources

  • További információért, illetve órán használható zenéért keresse fel weblapunkat, és kattintson a „Science”-re, majd a „Science Teacher Area”-re.
  • Mike Fleetham Thinking Classroom (Gondolkodó osztály) c. honlapján további információk találhatók a zenéről és a tanulásról.
  • Zene a tanetermben
  • Dalok a tanításhoz
  • Egy remek cikk található a zene szerepéről a természettudományos oktatásban az alábbi újságban, illetve címen:

Review

A cikk a zenével foglalkozik, mely mai világunk egy fontos jelensége, de csak ritkán vonják be a tanításba.  Érdekes olvasmány olyan tanárok számára, akik mások által már kipróbált és eredményesnek ítélt új megközelítési módokat keresnek a tanítás-tanulás folyamatához. A cikk minden tanárt lebilincsel, motivált és motiválatlan diákokat tanítókat egyaránt az oktatás minden szintjén. A cikk világosan fogalmaz és gyakorlati példákat is hoz azokra a felhasznált dalokra, melyeket a szerző az adott anyagrészekhez kapcsolt a tanmenetben, ahogy az órán alkalmazta. Emellett találunk irodalmi hivatkozásokat is a szövegben (nyomtatott és online médiából egyaránt), alátámasztandó az író állításait. Egy másik ide kapcsolódó dolog, amit vitára érdemesnek találtam az Gardner többféle intelligenciájáról szóló elmélete, mely a zenei intelligenciát is a nyolcféle intelligencia közé sorolja, melyekből az emberi tehetség összetevődik.

A cikk tartalma könnyen átvihető a tudományos területről az iskolai tanterv egyéb részeire. Egyes megadott linkek a nem természettudományokat tanító tanárok számára is forrásul szolgálhatnak. A cikk remek kiindulópontja lehet egy tantestületi értekezletnek, melyen a résztvevők felfedezhetik a zene tantermi használatában rejlő lehetőségeket. A zene az óra különböző szintjein használható. Lehet bevezetés, következtetés vagy megerősítés. Összekapcsolható egyéb multimédiás tevékenységekkel, miáltal a tanulás spontán és minden diák által elérhető lesz.

Nagyszerű lenne, ha a cikk összefoglalásaként egy oktatási szervezet kezdeményezné egy zenei klipeket tartalmazó honlap létrehozását, mely a javasolt kapcsolódó anyagrészeket is feltünteti. Ez a honlap egy helyen tartalmazná az elérhető, szabadon letölthető zenei klipeket, és a tanárok a világ minden tájáról hozzájuthatnának a vonatkozó oktatási segédanyaghoz. Egy fórum, vagy blog lehetővé tenné, hogy a tanárok összevethessék tapasztalataikat bizonyos klipek felhasználásának eredményeiről, vagy hogy akár új klipeket javasolhassanak.

Gaetano Bugeja, Málta

License

CC-BY-NC-SA

Download

Download this article as a PDF