Hogyan használjunk fel újsághíreket a természettudomány órákon? Teach article

Fordította: Adorjánné Farkas Magdolna. Fernanda Veneu-Lumb és Marco Costabemutatja, hogy hogyan lehet felhasználni az újsághíreket – még a pontatlanokat is – a természettudomány órákon.

Hírek – beleértve a természettudományos híreket is – mindig és mindenhonnan eljutnak hozzánk – újságokból, magazinokból, televízióból vagy az Internetről. Néhány tudós panaszkodik amiatt, hogy a médiában megjelenő természettudományos információk nem pontosak, és emiatt sok tanár nem is használja fel ezeket a híreket a természettudomány órákon. Ennek ellenére, mi arra bíztatjuk a tanárokat, hogy elemezzenek ilyen híreket, két ok miatt.

1. A médiában találhatunk nagyon jó és pontos természettudományos cikkeket.
2. A hírben lévő esetleges hibák megkeresésével elindíthatjuk az órai tevékenységet.

Először rámutatunk néhány különbségre a média hír és a tudományos cikk között, majd ajánlunk néhány módszert arra, hogy hogyan használjuk fel a híreket az órán. Bár elsősorban újságcikkeket említünk, de ugyanilyen jól használhatunk más forrásokból – magazinokból, podcast felvételekből vagy televíziós klippekből – származó híreket is.

Hogyan kezdjünk hozzá?

Az újságcikkeknek van egy kialakult felépítésük: már az első bekezdésből megtudhatunk minden fontos információt: ki, mit, hol, mikor, miért és hogyan tett?

Nézzünk egy példát egy BBC weboldalról^w1.

Matt Walker, az Earth News (Hírek a Földről) szerkesztője, leírja egy nemzetközi kutatás eredményeit. Vegyük észre, hogy a legfontosabb információt már az első bekezdésből megtudjuk.

Ez az egyik legnagyobb különbség egy újsághír és egy természettudományos közlemény között. Az utóbbinál az eredményeket és a következtetéseket egy különálló részben, a cikk vége felé találhatjuk meg. A természettudományos cikk esetében még az absztraktnak, vagyis a cikk rövid kivonatának is hasonló a szerkezete: bevezetés, alkalmazott módszerek, eredmények és következtetések.

Nézzük meg, hogyan írnak ugyanerről a témáról egy természettudományos folyóiratban, az Ecology Letters (Ökológiai Levelekben) publikált cikk absztraktjában (Hahs és mások, 2009).

Amint az látható, az absztrakt a következtetéssel fejeződik be: „fontosmegőrizni a természetes növényzetet a városi területeken, mert ezzel csökkenthető a jövőbeli fajkihalás veszélye”. Megbeszélhetjük a diákokkal az újsághír és a tudományos cikk szerkezete közötti különbséget, és azt is, hogy nekik melyik stílus tetszik jobban és miért.

Egy másik eltérés az újsághír és a tudományos cikk között az, hogy az újságokban megjelenő beszámolókban a tények egy részét a kutatásban résztvevő emberektől idézett mondatok tartalmazzák. Olvassuk egy kicsit tovább az újsághírt:

„A városok gyors és folytonos növekedése jelentősen veszélyezteti a globális biológiai sokféleséget” – mondja Dr Amy Hahs, az ausztráliai Melbourne-ben létesített Australian Research Centre for Urban Ecology at the Royal Botanic Gardens (Ausztráliai Központ a Városi Ökológia Kutatására a Királyi Botanikus Kertben) kutatója

Ez megmagyarázza, hogy miért fognak össze Hahs és munkatársai annak érdekében, hogy megértsük és csökkentsük a veszélyt.

Az újságcikkekben azt is nagyon fontos megfigyelni, hogy kivel készült a riport: kutatóval, politikussal, vagy az utca emberével? Van-e olyan álláspont, amelyik hiányzik? Kié?

Sok kutató kifogásolja, hogy az újságcikkek torzítanak: például hibásak a megjelenő információk, vagy rosszul idézik a kutatók szavait. Próbálja meg a tanár észrevenni az újsághírben ezeket a hibákat, a saját tudására támaszkodva. Az is egy lehetőség, hogy a diákok fedezzék fel a hibákat az Internetről kikeresett pontos információk segítségével.

Hogyan találhatjuk meg a pontos információkat? Kezdjük azzal, hogy megnézzük az újságcikk elejét! Általában itt közlik az információ forrását. A mi példánkban ez az Ecology Letters (Ökológiai Levelek). (Az előzőekben az ebben megjelent cikk absztraktját elemeztük.) Sok tudományos folyóirat csak díj ellenében biztosít online hozzáférést a cikkekhez, azonban az absztraktok és néha a régebbi cikkek ingyen is elérhetők. Továbbá vannak olyan szabad hozzáférésű folyóiratok^w2 (például a PLOS Biology^w3) is, amelyeknek minden cikke ingyen olvasható.

A tudományos cikkek további forrásai lehetnek a tudományos szervezetek, mint például az egyetemek, a NASA^w4, az Európai Űrügynökség (European Space Agency ESA)^w5 vagy más EIROforum szervezetek^w6 weboldalai. Ezeken az oldalakon megtalálhatjuk az erdeti információkat (például sajtóközleményekben, amelyek kifejezetten újságíróknak szólnak és tudósok ellenőriztek), és összehasonlíthatjuk ezeket az újságcikkekkel. Számos tudományos szervezet weboldalán található ingyenesen elérhető, az újságíróknak szerkesztett szekció (sajtó vagy média központ címmel).

Az újsághír és az eredeti tudományos cikk (vagy sajtóközlemény) összehasonlításával nemcsak azt figyelhetjük meg, hogy milyen különbség van a szerkezetben és az adatok közlésében, hanem azt is, hogy milyen eltérés van a kétféle cikk stílusa között.

Próbáljuk ki: használjunk újsághíreket a természettudomány órákon

Néhány tanács ahhoz, hogy hogyan elemezzük és hasonlítsuk össze az órán a híreket a tudományos cikkekkel.

1. Miről szól a történet (például egy kutatási eredményről, egy felfedezésről vagy egy új elméletről)?
2. Honnan származik a hír (melyik országból, milyen szervezettől)?
3. Ha idéz valakit az újságíró, kitől származik az idézet (például tudóstól vagy politikustól)? Hol él az illető?
4. Az idézett tudós mennyire vett részt a kutatásban? Például más munkáját elemzi, vagy a sajátját?
5. A tudós egyedül dolgozott vagy pedig egy csoport tagjaként?
6. Meg lehet-e állapítani az újságcikkből, hogy ki támogatta a kutatást? Ha nem, akkor mi lehet ennek az oka?
7. Mi az információ forrása? Ez nagyon fontos, ha többet is meg akarunk tudni a témáról.
8. A tudományos cikket szakértők által lektorált folyóiratban publikálták-e (ld. Raphael, 2007)? Ha igen, melyikben? Mit gondolnak a diákok arról, hogy fontos-e ez az információ? Miért igen vagy miért nem?
9. Hallottak-e már a diákok erről a támáról a cikk elolvasása előtt is? Ha igen, találnak-e a cikkben új információkat? Mi van akkor, ha a cikkben talált információk nem egyeznek a diákok előzetes tudásával vagy elképzelésével?
10. Próbálják megtalálni az eredeti információ-forrást és ellenőrizzék a részleteket! Találtak-e valamilyen hibát az újsághírben? Ha igen, milyet (hibás információt, hibás magyarázatot, vagy valamilyen egyéb tévedést)? Hogyan írnák újra ezt a részt, hogy kijavítsák a hibát?
11. Mit gondolnak, hogy kiknek szánták a szöveget (például diákoknak, tanároknak, kutatóknak, vagy a nagy nyilvánosságnak)? Minek alapján lehet eldönteni el ezt a kérdést?
12. Mi lehetett az újságíró célja a cikk megírásával, illetve az újságé a közléssel? Csupán a tények közlése, vagy volt valamilyen további motívációja is, például rémhírterjesztés, vagy politikai cél, vagy az, hogy több példányban tudják eladni az újságot?
13. Keressenek egy másik újságban egy cikket ugyanerről a témáról és hasonlítsák össze a két cikket! Segít ez abban, hogy az előbb feltett kérdésekre könnyebben tudjunk válaszolni?
14. Ha az újsághír egy kutatási eredményről vagy egy felfedezésről szól, próbálják meg a diákok tudományos cikké átírni, majd ezt hasonlítsák össze az eredetivel!

Download

Download this article as a PDF