Fernanda Veneu-Lumb and Marco Costa show how news reports – even inaccurate ones – can be used in the science classroom.

Pierre Léna, francia asztrofizikus, Marlene Rau-al folytatott beszélgetésében a természettudomány oktatását egy szimfóniához hasonlította. Hangsúlyozta, hogy a kíváncsiság alapvetően fontos, és beszélt arról, hogy mennyire fontosnak tartja, hogy a kérdezésen alapuló módszert elterjesszék Európában, sőt más földrészeken is.

Ugye élvezi a tudomány drámáját? A színeket, a szagokat, a szövevényes összefüggéseket?Érdemes követni Bernhard Sturm természettudomány-tanár javaslatait: hagyjuk, hogy a tanulóink még több drámát hozzanak be az osztályterembe, vagyis eljátsszák a tudományt. Ez segíti őket abban, hogy elképzeljék, és így könnyebben megjegyezzék a jelenségeket.

Az LHC-ről írt két cikk közül az másodikban, Rolf Landua a CERN munkatársa mélyen a föld alá kalauzol bennünket, hogy megismerjük a Föld legnagyobb tudományos berendezésében – a Nagy Hadron Ütköztetőben folyó kísérleteket.

2008 szeptember 10-én 10 óra 28 perckor bekapccsolták a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, a Nagy Hadron Ütköztetőt. De miért? Az LHC-ről készített két cikk közül az elsőben Rolf Landua a CERN-ből és Marlene Rau az EMBL-ből a részecskefizika nagy megoldatlan kérdéseire keresi a választ és arra, hogy az LHC mit tud elmondani nekünk az Univerzum kezdeti szakaszáról, amely a Nagy Bumm után 10^-12 másodperccel kezdődött.

2006 szeptemberében - megfelelő kipróbálás után - új természettudományi nemzeti tantervet vezettek be Angliában és Walesben a 14-16 éves tanulók számára. Jenifer Burden bemutatja, hogyan törekszik az új tanterv a valamennyi állampolgár számára szükséges természettudományos ismeretek közvetítésére, s ezen túlmenően arra, hogy kielégítse a jövő természettudósainak igényeit is.

A két cikk közül a másodikban Rasmus Benestad a Norvégiai Meteorológiai Intézet ( Norwegian Meteorological Institute) klíma-kutatója azokat a bizonyítékokat vizsgálja, amelyek igazolják, hogy az emberi tevékenység hozzájárul a klímaváltozáshoz.

A két cikk közül az elsőben Rasmus Benestad a Norvégiai Meteorológiai Intézet (Norwegian Meteorological Institute) klíma-kutatója a klímaváltozás bizonyítékait vizsgálja.

Sigrid Griet Eeckhout aki a franciaországi Grenoble-ben működő European Synchrotron Radiation Facility (Európai Szinkrotron-sugárzási Létesítmény) munkatársa, azt vizsgálja, hogy miért mérgezőek a higanyvegyületek – és hogyan lehet megoldani a talányt a röntgensugarak alkalmazásával.

Joan Massagué olyan dolgokat fedezett fel, amik életeket menthetnek meg. Szakértője a sejtosztódásnak és a rák terjedésének, és minden tudományos területet összevetve az egyike az 50 legkeresettebb kutatónak. Sarah Sherwood beszélget vele a jelenlegi munkájáról a daganatáttételen és a rák ellenszere felfedezésének lehetőségéről.